Új bejegyzés Frissítés

2007.10.13. 15:11

Én sem tudom,ki vagy,de ez az oldal szerintem pont nem vicces!A vendégkönyvre gondoltál?R.

2007.10.12. 22:26

nem tudom kik vagytok,de nagyon jó olvasni benneteket. muris és szórakoztató. gyakrabban is irhatnátok.puszi:

2007.10.08. 18:32

Sziasztok!Folytatnám a gyerkőcök történetét!..a kisfiú hazakeülése után nem sokkal,jött egy újabb fellérés:egy kislány..Ő,egy akkor már megszűnő rendszer keretei között nevelődött,nevelőotthonban.Egy régi,lelakott,fílmbe illő,ódon kastélyt képzeljetek el!Még az udvaron sem volt nyoma annak,hogy ott a kisiskolástól a 17éves gyermekig éltek.. hazakerülése után,szintén nem sokkal,jött még egy felkérés..Egy testvérpár..Így lett teljes a család.A miért kerültek a rendszerbe kérdésetekre is válaszolok!A kisfiú:édesanyja mulasztása által 3hónaposan közel állt az éhenhaláshoz,azután egyetlen hivatalos szerv sem bukkant a nyomára..Édesapja,életellenes bűncselekmény miatt töltötte a bíróság által kiszabott ítéletét..a majdnem örökbefogadott kislány:édesanyja fiatalkorú volt születésénél,gyámságát családon belül senki nem vállalta..a testvérpár:édesanyjuk egyébb bűncselekmény miatt töltötte bírói ítéletét..a család szintén nem vállalta őket..A kapcsolattartás során vagy a szülők nem éltek a lehetőséggel,vagy a gyerekek nem kívánták látni őket...Ezek a gyerekek,már elfelejtették "honnan jöttek"!Mindenki tudja,mit jelent a biztonság,amit a család nyújt..Aztán jön egy autó,pár idegen és közlik a gyerekekkel:Mától nem tartozól sehova!!..Ez jelentené a gyermekek érdekeit???????? üdv:R.

2007.10.06. 14:15

Szia Floren!Nagyon szépen köszönöm,hogy őszinte voltá..És megírtad nekünk!Sokat jelent!Pusz.R.

2007.10.03. 20:41

Sziasztok! :) Nagyon régen írtam, lehet, hogy páran le is esnek a székről ha idepillanatanak és meglátják az aláírást :) Rixi, örülök, hogy Te is itt vagy :) A memoárok... Ha szóban kellene elmondanom, milyen érzéssel töltöttek el a soraid, a torkomon akadnának a szavak... Nekem van egy kislányom... 4 éves lesz november végén. Őt csak az apja nem szereti, és ez irtóra fáj... De azokat a gyermekeket ki szereti??? Én ismerem Arisa gyerekeit... Természetesen nem mindenkit ismerek, akiket nevelt egész eddigi életében, de akit kértél, hogy vigyetek haza... Őt ismerem... A családját is... Voltam náluk is... Tavaly tavasszal, mikor először voltam Arisáéknál... Akkor még ott laktak ők is. A lányom is jött velünk. Ő elkezdett felmenni a lépcsőn, de lefele elég nehézkesen ment neki... :) Vina odament hozzá, megfogta a lányom kezét, és segített neki lejönni... Aki ismerni, tudni fogja, miért nem fogom tudni soha elfelejteni azt a pillanatot... Mint ahogy a többi gyereket sem tudom elfelejteni... Nehéz beszélni róla... Mikor belépett valaki a házba... Hirtelen 12 kéz ölelt át, 6 kicsi test bújt hozzád, és csak a szeretettől, ami belőlük áradt, könnybe lábadt a szemed, mert annyira boldoggá tettek. Mindig azt mondtam, hogy olyan helyen élnek, ami a gyerekeknek egy paradicsom. Mindenből, ha nem is a legdrágábból, de van egy kicsi. Rengeteg játék, medence, egy hatalmas kert hintával, csúzdával, homokozóval... És akárki akármit mondd... Én ott voltam, láttam, hogy Arisa ami csak tőle telt, megtett, hogy a kiskamaszok igényeit is megfelelően kielégítse. Pedig az a mai világban ám nagyon nehéz... És mégis azok a kiskamaszok olyanok voltak, amilyennek egy kiskamasznak lennie kell... Nem vagyok maradi. De ma már minden felgyorsult valahogy természetellenesen... De Arisa meg tudta tanítani a gyerekeknek, hogy hogyan legyenek igazi kiskamaszok. Akik adnak arra, hogy mi a divat, vannak kedvenc színészeik, énekeseik, sztárokba szeretnek bele és talán álmodoznak is... de mindent a normál keretek között. Most mennem kell... Amint tudok, jövök én is :)   Sziasztok! Floren

2007.10.02. 16:57

Csütörtökön tudom levél másikfelét befejezni..Dolgozom..De érkezni fog!R.

2007.10.01. 12:30

Én is mély szomomúsággal hallom, hogy mi történt elolvastam a Rixi által írt szöveget.Elég szomorú, hogy ilyenek a körülmények az intézetekben. Holdleány

2007.09.30. 15:15

Ígértem nektek levelet...A gyerekek:Szüleim,mikor mindannyian felnőttünk,és már nem volt gyerekzsivajtól teli a ház,úgy döntöttek;felvállal egy újjabb generációt.Hozzá teszem,soha nem döntöttek úgy,hogy meg ne kérdeztek volna,mit szólok hozzá?!..Dugó volt az első!Ha egy nevelőszülő kér gyermeket,a kapcsolattartás ugyanolyan fontos a kihelyezés előtt,mint bármikor máskor.Akkor már felnőttként a városban laktam.2hétig minden nap látogattuk őt.2,5éves volt.A csecsemőotthon;Láttatok már ilyet?El sem tudjátok képzelni!!Kívülről olyan,mint egy nagy óvoda..aztán mikor kinyílik a bejárat,mindenhól kulcsra zárt ajtó,üvegkaptár..kis termek,20-30gyerek egy helyen.Végigvezettek a folyosón,egy kisablakos ajtó elé..Be néztem rajta,leírták milyen ruhában van.Nem volt könnyű kiszúrni,hisz rengetegen voltak.Végignéztem a "szobán",az egyik fala egy nagy üvegablak..Onnan figyelték őket!Aztán a gondozónő bement a gyerekek közé,és mint egy halpiacon,kipecázta Danikát.Megragadta a karjánál,és kiviharzott vele..A többi gyerek tudta..Nem tudom honnan,de mindenki a kisablakos ajtó felé rohant és együtt,kórusban kiabálták:ENGEM VIGYÉL HAZA!!18évesen,nekem ez SOKKOLÓ volt!!!Kaptunk egy játszósarkot,és egyedül hagytak vele..Minden nap..Akkor nem járhattam körbe az épületet,de tanúlmányaim során,a gyermekpcihológia mellett tananyag volt a csecsemőotthon is..Be engedtek az ici-picikhez...Ez egy nagy terem,15-20kiságy..Mindegyikben egy baby.Csendben voltak!Senki nem sírt közűlük!Megálltam az első mellett és nyúltam felé..Egy nyers hang a hátam mögött azt mondta:NEM VESSZÜK FEL ŐKET CSAK ÚGY!!Caak etetésnél,fürdetésnél,tisztábarakásnál..A hideg rázott!!Hogy lehet ez??Kicsit lejjebb szakadtam a csoporttól..kikaptam egy apróságot a kiságyból és össze-vissza puszilgattam!!Hangja sem volt,elfelejtettek sírni!!Hisz úgy sem hallja senki.Megfogadtam,többé nem megyek oda.Gépiesítve,érzelem nélkül CSAK gondozzák őket..Milyen ember tud ilyen helyen dolgozni???????Milyen emberek lesznek ők??Mit fognak adni ők a gyerekeiknek?????A szabályzat szerint nem kötődhet egy gyermek sem a gondozóhoz!Magyarországon itt kezdődik az ÁLLAMI GONDOZÁS!!!!!(holnap folytatom,most mennem kell..)üdv.R.

2007.09.30. 11:37

Szívből sajnálom, hogy így lett vége.

2007.09.29. 09:09

Őszintén sajnálom! Nem gondoltam, hogy ez lesz a vége. Egy szerető szív.

2007.09.28. 21:27

a gyerekekről ma nem írok!!!majd a napokban kaptok erről is levelet..Egyenlőre fáj!!!!!!annyira,hogy nem tudok erről még írni.R

2007.09.28. 21:27

a gyerekekről ma nem írok!!!majd a napokban kaptok erről is levelet..Egyenlőre fáj!!!!!!annyira,hogy nem tudok erről még írni.R

2007.09.28. 21:12

Mindíg úgy neveltél, hogy ne csak az anyukám légy,a barátnőm is..Sikerült..Minden emberi érzés,tett,minden mi vagyok,nem csak én vagyok!Te is!Azt mondják érdekes vagyok..más mint mások..pedig nem tanultam sem boszinak,sem másnak..Ismerem,látom az embereket..De nem használom.SZERETLEK!!!!!

2007.09.28. 20:51

Köszönöm Rixi, hogy nyilatkoztál, nagyon szeretlek, már vége! Annyira fáj, de remélem megtalálnak, ha felnőnek, hisz 9 év az életünkből, jó pár év a tiédből.Mindig testvérként szeretted Őket, köszönöm neked.A világon a legjobb lány vagy, minden anyának csak ilyet kívánok. Büszke vagyok, hogy én lehetek az anyukád, ezt köszönöm az Isteneknek. Arisa

2007.09.27. 18:20

Szívemből szóltál!!

2007.09.27. 13:15

Felhívás az oldalt látogatók számára,akiket tényleg érdekel Arisa sorsa!Soha nem hallhattak rólam,hisz nem nyilatkoztam még sehol...A lánya vagyok!!Nem a nevelt gyermeke,a vérszerinti lánya.Annak idején egyedüli gyermekként neveltek a szüleim,amikor édesanyám kapott egy új állást,(5éves voltam)nevelőtanár,és magyartanár lett egy fiú gyermekotthonban.Nekem maga volt a csoda,hogy egyszerre mennyi "tesó" vett körül!Gyűlöltem egyedül lenni.Szívesebben mentem anyuval dolgozni,mint óvodába!Aztán eltelt egy év,és jött a nyáriszünet...Ha tehettem volna,mindenkit haza viszek,de nem lehetett...Így kiválasztottam a kedvenc "tesómat".Sírva kértem anyut,vigyük haza!..A nyárból egy élet lett!Egy utcával laknak feljebb anyuéktól,és a mai napig egy nagy család vagyunk!!!!TISZTESSÉGBEN,BECSÜLETBEN nevelek fel minket,és másokat is!Mert voltak még,csak rendeződött a vérszerinti háttér..Én 28éves vagyok,egy 1.oszt. kisfiú édesanyja.Diplomás nevelő,örökbefogadó,hivatásos és helyettes szülő.Ez a képesítésem mégis örökre csak az enyém marad!NEM azért,mert szívem szerint nem segítenék magukra hagyott gyermekeken!!Hisz az életünk róluk szól..A gyermekeinkért élünk!!!!!!!Hanem azért,mert nézzétek,lássátok!Mit tesznek azokkal,akik nem gépiesítve csinálják mindezt,hanem szívvel-lélekkel!!!!!!!Soha nem "szolgálnám" ezt az országot ebben a munkakörben!!!!üdv. mindenkinek!

2007.09.27. 12:23

szia anya!ezen legalább tudok írni neked..

2007.08.09. 22:33

mail címem: arisa@fejernet.hu Nem szeretnék itt írni, de kérlek írd azt is meg merre laksz: Arisa

2007.08.08. 14:54

Kedves Arisa! Nagyon kellemetlenül érzem magam, hogy most fordulok hozzád kérdéseimmel. Olvastam azt a szomorú dolgot, hogy elvették a gyermekeid. Nagyon sok lelki erőt és kitartás kívánok neked! Nem találtam e-mail címet ezért gondoltam ide írok, remélem nem baj. Azért fordultam hozzád, mert lenne néhány kérdésem. Kiskorom óta nagyon „vonzódok” a boszorkánysághoz olyan 5-6 éve kezdtem el vele „komolyabban” foglalkozni, legalábbis én azt hittem, igaz akkor még igen csak kislány voltam (most 17 vagyok). Ahogy egyre idősebb vagyok, most értem meg csak igazán ezt a vallást, és még nagyon sokat kell tanulnom. Az egyik kérdésem ahhoz kapcsolódik, hogy szeretnék egy kis csoportot összehozni ahol páran, együtt tanulhatunk és fedezhetjük fel ezt a vallást. Tudom, hogy kovent nem lehet így létrehozni, de nem is áll szándékomban… de még is meg szeretném kérdezni, hogy egy „hivatalos” módon, ha valaki kovent szeretne alapítani, mit kell tennie? Lenne még egy kérdésem illetve, hogy mi erről a véleményed: Egyik éjjel már jóval túllépte az óra az éjfélt az ágyamban forgolódtam nem bírtam aludni..ezért zenét hallgattam…..akkor nagyon rossz lelki állapotban voltam, teljesen el voltam keseredve..az egyik pillanatban meg egy hűvös szellő jött és beugrott elém a 7éve meghalt nagymamám képe és olyan érzés volt, mintha valaki megsimogatta volna az egyik kezem. Lehetséges, hogy ő volt és nem csak beképzeltem magamnak, és azért jött, hogy megvigasztaljon? Elnézésedet kérem, hogy ilyenkor fordulok hozzád. És előre is nagyon szépen köszönöm a válaszodat!! Üdvözlettel: Fay

2007.08.07. 22:34

szia arisa! egy dologban kellene a tanácsod és seditséged! ha van egy szabad 10 perced akkor irj! előre is köszönöm! üdv dotty

[Friss hozzászólások] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]